CocoChic

CocoChic

Interjú Mácsár Andreával - "Azt csinálom, amit szeretek"

2013. február 13. - CocoChic

Színpompás hímzések, álomszerű textilek, természetes alapanyagok az alapjai Mácsár Andrea csodás és egyedi ékszereinek. Andrea szó szerint megálmodta első ékszerét, ám azóta már rengeteg új ötlettel állt elő és még mindig tele van tervekkel.

Hangulatos kis boltjában és egyben műhelyében találkoztunk Andreával, aki a kora reggeli időpont és a csepergő eső ellenére is mosolygósan fogadott minket, s egy csésze forró tea mellet mesélt nekünk a kezdetekről, jövőbeli terveiről.

Mindig is ékszerekkel szerettél volna foglalkozni?

Nem, eredetileg egészen mást tanultam, de már az általános iskolában is nagyon kreatív voltam. Később a barátnőm elhatározta, hogy közgazdasági szakközépiskolába megy, ezért én is úgy döntöttem, hogy akkor oda jelentkezem. Ezután matematika és számítástechnika irányban tanultam tovább gazdálkodási szakiránnyal, majd a főiskola után kimentem Németországba nyelvet tanulni. Másfél évig kint voltam, majd mikor lejárt a vízumom hazajöttem és elkezdtem tanítani. Nagyon szerettem tanítani, de amikor az első fizetésemet megkaptam - sose felejtem el 33.600 forint volt - arra gondoltam, hogy ezért tanultam ennyit, hogy még megélni se tudjak a fizetésemből. Elkezdtem magánórákat adni, ami úgy nézett ki, hogy a suliban fél háromig bent voltam, utána szakkörök, korrepetálások, majd a magánórák jöttek. Hétvégenként is tanítottam, így 3 hónap után teljesen kimerültem. Két hét szabit vettem ki majd feljöttem Pestre, ahol egy barátomat bekísértem az munkahelyére, ahonnan végül egy állással jöttem ki. Persze ezután felköltöztem és volt még pár állásom, az ékszerekkel azonban csak tavaly előtt decemberben kezdtem el foglalkozni.

Mi késztetett arra, hogy ékszertervezőnek állj?

Mint mondtam mindig is kreatív ember voltam, például Németországban patchwork tanfolyamra jártam, de azelőtt is mindig saját készítésű ajándékokat kaptak tőlem a barátaim. 5 és fél évvel ezelőtt ikerlányaim születtek, így főként velük foglalkoztam, de éreztem, hogy csinálnom kell valamit, de nem akartam 8 órában visszamenni dolgozni a lányok miatt. Egyik éjszaka azonban felsírt az egyik lányom és ahogyan felkeltem eszembe jutott, hogy ékszerekről álmodtam. Még a foltvarró tanfolyamon tanultunk ilyen technikákat is, így miután másnap elvittem a lányokat az óvodába, hazajöttem és elkészítettem a filclapra rögzített szalagrózsás ékszert. Ezután lassan én láttam el a baráti kört ékszerekkel, majd a Meskán kezdtem árulni, ahol elég nagy sikere volt az ékszereknek. Elég sokat fejlődtem a kezdetek óta, hisz mindig jön egy új ötlet, amit aztán továbbfejlesztek.

Hogy találtál rá a mostani stílusodra?

A szalagrózsák után volt egy időszakom, amikor fémalapokkal kezdtem dolgozni, de nem volt testhezálló. Ekkor jött a textil, ami színes és annyi lehetőség rejlik benne. Már csak az volt a kérdés, hogy mire rögzítsem.


Egy hétvégén hazaugrottunk a szüleimhez, ahol apukám épp fenyőfát fűrészelt, aminek annyira intenzív volt az illata, hogy tudtam, megtaláltam azt, amit eddig kerestem. Még a vacsora során elmondtam az amúgy asztalosként dolgozó apukámnak  az ötletem, erre ő lerohant a műhelybe és felhozott egy rakat fenyőlapot. Az első keret ekkor még fogpiszkálóból készült el, később a fűrészelgetés, ragasztgatás során alakult ki a mai technikánk.

Miért pont az ékszerek?

Igazából a szalagrózsás darab után már minden jött magától, de előtte azonban volt egy kisebb kitérőm, mert elkezdtem foltvarrott lámpaburákat is készíteni. Mindig is vonzott a textil, a varrás és a természetes alapanyagok.

Mi inspirál egy ékszer létrehozásához?

Sokszor van olyan, hogy az utcán meglátok egy embert, akinek semmi sincs a nyakában és ilyenkor elkezdek neki képzeletben nyakláncot tervezni. Az ékszereim nagy része a kezdetekkor szinte csak virágmotívumokra épült, hisz érdekelnek a természetből vett formák, színek, így például a legutolsó nagyobb témám a pávák körül csoportosul.

Hogyan készül el egy Mácsár Andrea ékszer?

Kitalálom a formát, ezután a grafikus megrajzolja az elképzeléseimet, elkészülnek a falapok. Ha a munkatársunk legyártja a falapokat, akkor jön a lazúrozás, a csiszolás, végül hozzám kerül az alap, ahol én feldolgozom a textillel. Sokszor a forma születik meg elsőnek, de olyanra is volt már példa, hogy a textilt nézegetve jutott eszembe valami.

Melyik munkafázist tartod a legnehezebbnek?

A kivitelezés az elején nagyon nehéz volt, de mára már összeállít, hogy mit akarok és azok az emberek is megvannak, akik úgy dolgoznak, ahogyan én szeretném. Talán az eladás még egy nehéz műfaj.

Mikor indítottad el a boltot, a Facebook oldalt és a webshopot?

Legelőször a Facebook oldal született meg, az akkor indult, amikor az első ékszereket terveztem. A boltot tavaly áprilisban vettük, de mivel nagyon rossz állapotban volt, apukám segítségével kellett helyrehoznom, így végül tavaly szeptemberben nyithattunk meg. A webshop még nagyon friss, talán egy hónapja, hogy elindult.

Hol adod el a legtöbb ékszert?

A bolt és a két weboldal arányosan oszlik meg, hazai vásárokra nem járok. Talán a nemzetközi vásárok vonala megy nekünk a legjobban, de sok hotellel is van szerződésünk. Persze a bolt és a webshop két külön dolog, mert a választék is egészen más.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

Nyitni szeretnék a külföld felé, bár már most is 10 országban árulok, ezért nem vagyok elégedetlen. Nagy vágyam, hogy a Mácsár Andrea, mint ékszermárka közismert legyen. Jó lenne, ha annyi megrendelést kapnék, amit már nem bírnék egyedül ellátni. ha ez így lenne, megszüntetném az alsó szinten található boltot, hogy az is műhely legyen, és megváltozott munkaképességű embereknek szeretnék munkát adni.

Mit tartasz a kézműves szakma legnagyobb kihívásának?

Az elején megfogadtam, hogy a lányoktól nem veszek el időt, de néha persze előfordul, hogy nem én, hanem az apukájuk megy értük. Azonban nincs bébiszitterünk, mindent megoldunk ketten a férjemmel, így még ezt sem nevezhetném nehézségnek.

Milyen kreatív irányvonal érdekel még?

A lakberendezés még egy szimpatikus irány, nem hiába érdekeltek a foltvarott lámpaburák is.

Mit tartasz a munkád legnagyobb előnyének és hátrányának?

Nagy előny a rugalmas időbeosztás, az, hogy azt csinálhatom, amit szeretek és még meg is tudok élni belőle, ezért nagyon szerencsésnek is érzem magam. Van egy családom, aki teljes erővel támogat, a férjem mindig mellettem áll. Előfordult már, hogy egy nagyobb megrendelésnél besegített varrni, gyöngyöt fűzni, azt hiszem erre csak nagyon kevés férfi képes. Hátránya? Most nem jut eszembe egy se.

Mi volt az eddigi legnagyobb elismerésed?

Egyrészt a nemzetközi megmérettetések, amikor a stand előtt tömeg áll. Nemrég megkaptunk a best shop elismerést is, sőt sztárok is szokták viselni az ékszereimet, például Ördög Nóra sokszor visel általam tervezett ékszert. Persze, ami a legjobban esik az az, amikor egy vásárló elégedett és többször is visszatér.

Találkoztál már valamilyen extrém kívánsággal vagy érdekes megrendeléssel?

Egyszer egy német vevő keresett meg, hogy a rajta található tetoválást vigyem fel ékszerre. Módszeres volt, de megoldottuk.

Melyik darabot szereted a legjobban?

Inkább sorozatot mondanék, a hímzett a kedvencem, bár már kezd lecsengeni a divatja. Tavaly februárban készült az első darab, de még mindig ez a kedvencem.

Van olyan darab, amitől nem tudsz megválni?

Sok ilyen volt az elején, az első garnitúrából még most is rengeteg megvan otthon, de már megtanultam elengedni ezeket a darabokat. A boltban is általában mindig az kell a vásárlónak, ami éppen az én nyakamban van. Egy németországi kirándulásunkon egy kávézóban ücsörögtünk, mikor odajött egy hölgy, hogy honnan van az ékszerem. Az egyik pávás darab volt rajtam, mondtam, hogy én készítettem. A hölgy erre megkérdezte, hogy mennyi, mire közöltem, hogy nem eladó ez a darab, ám amikor 200 eurót ajánlott érte, elfogadtam az ajánlatát.

Kinek terveznél szívesen, illetve kikkel dolgoznál szívesen együtt?

A Szex és New York főszereplőjének, Sarah Jessica Parkernek örömmel készítenék ékszert.  Együttműködéseim most is vannak, csak hogy néhány példát említsek: a Silkyway kézzel festett selyemsálaihoz készítek gyűrűt, fülbevalót, karperecet. Az URBAN : EVE bloggerével is van egy közös kollekcióm, a blog grafikája után készítünk darabokat, sőt egy francia kozmetikai céggel is együtt dolgozom.

Mit szeretnél elérni az elkövetkező 5 évben?

Szeretném, hogy bővüljön kicsit a vállalkozás, de csak addig, amíg én tudom koordinálni, hisz csak akkor vagyok nyugodt, ha a vásárló olyan ékszert kap, ami az én kezeim közül került ki. Több nyelven működtetni a webshopot, nemzetközi design vásárokon részt venni, a viszonteladói hálózatot bővíteni.

Mit szólnál hozzá, ha a lányaid bejelentenék, hogy ők is ékszertervezéssel szeretnének foglalkozni?

Már most is ezt mondogatják, így lehet, hogy szép lassan családi vállalkozássá alakulunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://cocochic.blog.hu/api/trackback/id/tr305077350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása