A nyári kánikulában a cipősszekrény mélyére száműzött telitalpú amúgy az egyik kedvenc lábbelim, hiszen tökéletes megoldás lehet az átmenti időszakra.

Fő a kényelem
Amellett, hogy csinos, még kényelmes is a tömör talprészének köszönhetően. Ideális választás lehet azok számára is, akik nem hordanak magassarkút, hisz nem tartja a lábukat. A még stabilabb tartás érdekében válasszunk bokapántos topánt, amelyben biztos, hogy nem lesz félelemérzetünk. Másik nagy előnye, hogy szoknyával és farmerrel ugyanolyan jól néz ki, így igazából bármivel viselhetjük. Népszerűségének köszönhetően a fazonok, díszítések és színek közt bőven válogathatunk, hisz szinte elözönlötték a boltok polcait a telitalpú cipellő.
Egy kis történelem
Az első ,,wedge" az olasz tervező, Salvatore Ferragamo darabja volt, melyet 1935-ben alkotott ortopédiai céllal. Egy évvel később, azaz 1936-ban pedig már mint divatkiegészítőt árulta különös lábravalóit. Az első telitalpúak fából és parafából készült talppal rendelkeztek, díszítéseiket pedig ruhabevonatuk adta. A második világháború idején 5 inch körüli sarokrésszel árulták a nagy népszerűségnek örvendő topánokat, melyek a magasság illúzióját keltették, így válva az alacsony nők kedvencévé. 1970-ben már nemcsak női cipőként volt számon tartva, hisz ekkor a diszkókorszaknak köszönhetően a színpompás darabokat akár férfiak is viselték. A jellegzetes talprészben úszkáló aranyhalas darab is ennek az időszaknak a terméke. A kilencvenes években a brit lánybanda, a Spice Girls hozta újra divatba a tömör talpat.